Ma ismét egy "gödörbe léptem, amikor TED-en lapozgattam, s rátaláltam Steve Jobs évnyitó beszédére, melyet 2005-ben tartott a Stanford Egyetemen.
A beszéd címe: How to live before you die.
www.ted.com/talks/lang/eng/steve_jobs_how_to_live_before_you_die.html
Ha valaki az írott verzióra is kíváncsi,itt megtalálja:
www.lifeofexcellence.com/audio/SteveJobs_StandfordConvocationSpeech.pdf
Ezután - szokásos módon - egyre mélyebbre és mélyebbre ástam, egyre kíváncsibban kutatva a személységét, munkásságát. :-) Tarts velem!
Például egy érdekesség, megnézheted a beszéd gondolati térképét. Érdemes a másodszori meghallgatáskor követni a folyamatot az alábbi képen:
nathanchitty.typepad.com/nathan_chitty_webblog/files/071209_mind_map.pdf
-------------------------------------------------------------------------------------
(egy régebbi link a Sulinetről: www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacg/0/32652/index.html)
Steven Paul Jobs az informatika modernkori történetének egyik legérdekesebb alakja. A lehetőségek felismerésében, a siker gyors elérésében csakúgy része volt, mint a gyors bukásokban, mindegyikre többször is sorkerült. Nem lett dúsgazdag, de hogy a neve ennek ellenére fennmarad, azt már többszörösen biztosította.
A gyermekkor
Steve 1955. február 24-én született San Franciscoban, Californiában. Mindkét szülője diák volt, így sem anyja, sem apja, aki szíriai származású vendégdiák volt, nem tudta vállalni a nevelését. Egy éves kora előtt örökbe fogadta egy gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet. Steve a mai napig őket tekinti valódi szüleinek, jóllehet a minimális szintű kapcsolatot a mai napig fenntart valódi szüleivel és azok későbbi gyermekeivel. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez.
Cupertino Middle Schoolba és Homestead High Schoolra járt a kaliforniai Cupertinóban. Egy iskolai szervezésű látogatás révén jut el először a Hewlett-Packard cég kaliforniai Palo Alto városában működő kutatóközpontjába, aminek a világa azonnal megragadja. Tizenhárom éves korában, elsőéves középiskolásként itt vállal nyári munkát, elektronikai lapkákat szerel össze.
Tizenhat éves korában találkozik az egyik legjobb barátjával és partnerével, Steve Wozniakkal, aki szintén a Hewlett-Packardnál dolgozott. Később együtt üzleteltek az illegális "kék dobozok"-kal, amelyek használatával ingyen lehetett telefonálni.
A középiskola elvégzése után, 1972-ben Jobs filozófiát és üzleti kultúrát kezdett tanulni a portlandi Reed Főiskolán, Oregonban. Az első év után Jobs otthagyta a főiskolát, hogy karriert csináljon az elektronikai iparban, mint kis videojátékok tervezője az Atarinál. Ekkor jött rá, hogy az ő hivatása a számítógép programozás.
A főiskolai évek a rövidségük dacára meghatározóak lettek: az itt elvégzett szépírás kurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai nyilatkozta egyszer Jobs.
Beindul a cég
1974 őszén újra kapcsolatba lépett Wozniakkal és más számítógép-megszállottakkal egy Szilícium Völgybeli "Homebrew Computer Club" találkozón.
Az Atarinál vállalt technikusi állás monoton munka, egyre kevésbé köti le, a kor szavának engedelmeskedve spirituális megtisztulásért és feltöltődésért elvonul egy időre Indiába. Visszatérve folytatta a munkáját az Atarinál. Egy játékchip kifejlesztésén dolgozik itt újra együtt Wozniakkal, a lehetetlennek tűnő munkát el is végzik, de a beígért díjazás töredékét kapják csak meg. Emiatt mindketten a szakítanak a céggel.
Jobs és Wozniak
Apple Computer kezdetei
Az ekkor huszonegy éves Jobs megtudja, hogy Wozniak tervezett egy gépet saját használatra. Amint megismerte, meggyőzte Wozniaket, hogy alapítsanak egy vállalatot, és vigyék piacra a számítógépet. Az Apple Computer Co.-t 1976. április 1-jén társulásként alapítják meg. Bár a kezdetben csak nyomtatott áramköri kártyák gyártását és eladását tervezik, végül mégis egy teljes gépet alkotnak meg, és így azzal lépnek be a PC-üzletbe. Az első, az Apple I néven forgalmazott gépet 666.66 $-os áron kínálták, mivel Wozniak szeretette a számjegyeket ismételni, főleg ha fáradtabb volt.
Apple I.
A gép sikert aratott, és a munkához az 1976-ban a Xerox kutatóközpontjában tett látogatás újabb lökést is ad. Steve ekkor jön rá, hogy a jövő számítógépeinek kisebbeknek, olcsóbbaknak és könnyebben kezelhetőbbeknek kell lenniük. Azonnal meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, mellyel a bemutató alkalmával találkozott először.
Ez a felfedezés döbbentette rá Jobsot arra, hogy ahhoz, hogy ő legyen a legjobb a piacon, egyesítenie kell az ő üzleti képességeit Wozniak számítástechnikai tudásával.
Egy évvel később továbbfejlesztve az első gépüket, elkészítették az Apple II-t, amely már beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére, amitől gyorsabb, kisebb, olcsóbb és könnyebben kezelhető volt, mint az elődje és sok más korabeli modell.
Felismerték, hogy merre halad a számítástechnika, és ahhoz, hogy meghatározó szereplői legyenek a piacnak, fel kell venniük a versenyt a gyorsan fejlődő Microsofttal.
Az egyre növő céghez tapasztalt vezető kell. 1983-ban Jobs a céghez csábítja John Sculleyt a Pepsi-Colától, hogy Apple ügyvezető igazgatójaként dolgozzon. Az általa meghonosodó üzletvitel jót tesz az eladásoknak, de számos későbbi probléma forrása is lesz, hogy a Sculley szemében a termék eladása fontosabb, mint a termék valódi értékei.
1984-ben Jobs és Wozniak megépítették az addigi legjobb gépet, a Macintosht. Ez a modell volt a mai gyors és felhasználóbarát számítógépek őse. A Macintosh az Apple Computerst a számítógépipar csúcsára juttatta.
Sok követőjük akadt, aki a jövő látóját, egyfajta prófétát látott Steve-ben, akinek tetszett is ez a szerep. Hajlamos volt kinyilatkoztatásszerű megnyilvánulásokra, és néha úgy viselkedett, mintha a jövőbe látna. A cég gyors és meglepő sikerei ezt sokak szemében alá is támasztották.
A gyorsan jött siker nem tett jót Steve-nek. A fejlesztőgárdáját megosztotta, felesleges rivalizálásra sarkallta a cég munkatársait. A magánéletében sem tudott úrrá lenni a problémákon.
A cég egyre jobb befektetés lett, viszont a növekedéshez tőkét adó részvényesek képviselői nem szívlelték a bemutatók vadul lelkesedő közönségét, és az nemritkán agresszív reklámkampányt, amit főleg a nagy kék IBM ellen folytattak. Egyre több szakmai harcban is alulmaradt Jobs, az átcsábított fejlesztőkkel szakmailag nem tudta felvenni a lépést, például Jef Raskin lett a valódi szakmai irányító.
A NeXT
Amikor az eladások kissé visszaesnek, az okokat feltárandó megbeszélések során 1985-ben az cég igazgatótanácsával szemben elvesztett hatalmi harc után lemondott az Apple elnöki tisztjéről, öt másik programozóval otthagyták a céget, és alapítottak egy új high tech vállalatot, a NeXT-et. Egy éven belül Jobs és a társai olyan fejlesztésekkel rukkoltak ki, melyekkel a programozási idő a töredékére csökkent. Ez volt az egyik legforradalmibb újítás a számítástechnikai piacon, mely lehetővé tette a gyorsabb, megbízhatóbb, könnyebben karbantarthatóbb és hatékonyabb programozást, mely jelentős anyagi megtakarítást tett lehetővé, és a NeXT-et a leggyorsabban fejlődő vállalattá tette. Az igen fejlett rendszerek viszont nem voltak piacképesek, mivel jóval megelőzték a kor igényeit, ahogy Steve az Apple Lisa gépe is gyakorlatilag üzleti kudarc lett, mivel ára miatt nem volt versenyképes az ekkor már a piacot elárasztó IBM PC klónokkal szemben. A NeXT kínálta e-mail, a beágyazott grafikai és audió lehetőségeivel jócskán megelőzte a korát, nem volt rá fizetőképes kereslet, mondhatnánk.
A relatíve drága NeXT alig fogyott. Nagy lökést adott viszont, hogy a Tim Berners-Lee fejlesztette World Wide Web rendszer a CERN-ben egy NeXT munkaállomáson futott.
A visszatérés
A rossz belső vezetés miatt az Apple a 90-es évek közepére csőd közeli állapotba került. Az Apple részvényeseinek egy szűk köre a NeXT-tel való közös fejlesztésekben látta a kiutat. Egy puccsnak is beillő vezetőségi ülésen gyakorlatilag száműzik az aktuális vezetést, és Jobsot kérik fel az ügyvezető igazgatói munkákra. A feladata nem egyszerű: a végveszélyben lévő cég fejlesztéseiről kell döntenie, mit folytassanak, mit állítsanak le. A munkatársak állandó rettegésben vannak, nem lehet tudni, hogy másnaptól kire nincs szükség. A valóság persze más volt, Jobs ritkán hozott azonnali döntéseket, de egy maroknyi áldozat elég volt ahhoz, hogy rettegésbe tartsa az egész vállalatot.
Jobs révén a NeXT korábbi fejlesztései, technológiájának nagy része az Apple termékekben él tovább, ami vállalatnak jelentősen növelt eladásokat eredményez, ami a talpraállás után már a az új termékek kifejlesztését és megjelentését is eredményezi. Ezekkel tovább erősödik a cég; és immár évek óta újra igen innovatívnak tartják Apple-t.
Persze a siker nem jár következmények nélkül: évekig próbálták Jobsra rábizonyítani rosszakarói, hogy a piaci érték alatt jutott az Apple 7,5 millió részvényéhez, és ezzel adóveszteséget okozott az államnak. A pert 2006 végén zárták csak le.
Pixar és Disney
1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő The Graphics Groupot, ami Pixar Animation Studios névre átkeresztelve vált ismertté, és ő lett a cég elnök-vezérigazgatója. A Pixar kreatív főnöke John Lasseter, akinek vezetése alatt jelent meg elsőként a Toy Story, majd számos egész estés rajzfilm. Az igen eredményes vállalkozásból is megpróbálták kitúrni Jobsot, de ez nem sikerült. Hosszas tárgyalások után 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe részvényeket kapott a Walt Disney Companyben, amivel ő lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese.
A közelmúlt és a jövő
Sokan a számítógép- és szórakoztató iparok vezető alakjának tartják ma is, egyike a Szilícium Völgy meghatározó egyéniségeinek. Embereknek a cégnél nagyon vegyes érzéseik voltak, mindenkit rettegésben tartott valamivel, és úgy érezték, hogy egyfajta megkönnyebbülés lenne, ha a eltűnne. De másrészt Jobs iránt hihetetlen tiszteletet éreztek, és mindenki nagyon gondterhelt volt, hogy mi fog történni a vállalattal a látnok nélkül, az alapító nélkül, a karizma nélkül, nyilatkozta például Larry Tesler Apple-től való távozásakor. Az Apple soha nem heverte ki azt, hogy elvesztette Steve-et; Steve volt a szív és lélek és hajtóerő; mondta Andy Hertzfeld.
A fenti érzések a cégen belül fennmaradtak, így amikor ténylegesen visszatér az Apple-höz, mindenki újra a megváltást várja tőle, és nem is csalódnak. A céget sikerül megmenteni a csődtől, majd talpra állítania, és mára már újra meghatározó szerepet kezd betölteni.
A mentő ötlet a zenei piacra való belépés lett, az új termék, az iPod, nemcsak divatcikk lett, hanem a teljes zenei piac átalakulását eredményezte, de ez már egy másik történet.
A magánélet
Jobs első gyermeke az 1978. május 17-én született Lisa Brennan-Jobs, akinek édesanyjával ugyan nem kötött házasságot, de a kapcsolatot ápolták. Ma már nehéz eldönteni, de valószínűleg Lisa lett az ugyanekkor debütáló Apple gép névadója, és Steve úgy is tekintett a gépre, mint második gyermekére. Steve jelenleg is házasságban él, három gyereke van.
Steve Jobs lelkes Beatles rajongó, de emellett kedveli Bachot és a más klasszikus zenét.
Jobs szigorúan véve nem vegetáriánus, bár nem eszik szárnyas vagy emlős húst, viszont fogyaszt halat. A visszafogottabb élet részben a 2004-ben ismertté vált, hasnyálmirigyében talált rosszindulatú daganattal való küzdelmével is magyarázható. Szerencsére ezt a ritka, kevésbé agresszív típusú daganatot 2004. július 31-én Jobsból el tudták távolítani, és nem igényelt kemoterápiát vagy sugárterápiát. Ennek ellenére kisebb tőzsdei vihart kavart vékony, majdnem sovány megjelenése és szokatlanul közömbös hangja a 2006-os Apple évi Worldwide Developers konferencián, ahol megint felröppentek a betegségéről szóló híresztelések. Ezt a cég szóvivői azóta is folyamatosan cáfolják.
-------------------------------------------------------------------------------------
Nagyon érdekes egy másik cikk, ami kicsit jobban lerántja a leplet róla, s bemutatja emberi gyengéit, önzését, de megemlíti karizmáját is.
Az elmúlt hetekben az Apple gyakran került világszerte a címlapokra, elsősorban egy iPhone 4G elveszítése kapcsán kirobbant botrány miatt. A SPIEGEL arra volt kíváncsi, hogy Steve Jobs milyen ember, igazak-e a róla szóló, túlzónak tűnő beszámolók. A magazin szerkesztői Pamela Kerwin véleményét kérték ki. A szakember korábban éveken át dolgozott Jobs közvetlen munkatársaként és 1989-ben a Pixar marketingügyekért felelős alelnöke volt.
"Természetesen Steve Jobs is lehet kedves, de rideg és gőgös, lenéző is. De ki mondhatja, hogy például Mozart jó ember volt? Ő egy álmodozó, képzelgő zseni. Más menedzserek pénzt és hatalmat akarnak, őt viszont a nagy ötletek hajtják előre. Megvan az a képessége, hogy kiváló technológiák létrehozását segítse elő és sosem apró lépésekkel halad előre. Azt csinálja amit szeretne, és komoly befolyást akar gyakorolni a világra. Steve egy igazi kemény típus és mi a Pixarnál nem voltunk a megfelelő közeg számára. Állandóan hajtja, űzi valami, igazi megszállott és soha sem hagyja abba, amit csinál. S még valami: megérzi, hogy mit akarnak az emberek" - jellemezte az Apple vezetőjét Pamela Kerwin.
A szakember jelenleg vállalkozóként dolgozik a Szilicíum-völgyben és olyan intelligens telefonokat fejleszt, amelyek képesek bizonyos dolgokat, többek között az integrált kamerák által felfedezett cselekményeket vagy tárgyakat felismerni és ezekről tájékoztatják a felhasználókat.
"Nem azt érzi, ami ma menő, hanem azt, hogy mi lesz holnap az. Ez után űzi és hajszolja beosztottjait. Vannak, akik otthagyják, de a többség marad. A legjobbakból kihozza a legjobb énjüket, kevesebbet el sem fogadna tőlük. Könyörtelenül kompromisszumképtelen. Elég csak megnézni, hogy hányan mondták az iPhone kapcsán, hogy nem jó az úgy, több gomb kell rá és cserélhető akkumulátor kell hozzá. Mindenki ezt mondta, de ő úgy gondolta: nem, ez úgy nem lenne felhasználóbarát. Steve nagyon hangulatember, sőt, agresszív. De ő ilyen. Akár a cápákkal is együtt tud úszkálni és mi erre nem voltunk képesek. Mindig tízmillió dollárt kért mindenért, még akkor is, ha az adott dolog nem ért éppen annyit."
"A legnagyobb hibája talán a túl nagy egója. Egyszerűen képtelen más nagy menedzserekkel együttműködni és üzleteket kötni velük. Ő Steve Jobs, aki sosem hátrál meg, még egy kis lépést sem tesz visszafelé. Volt olyan, hogy pillanatnyi rosszkedvével hónapok fáradtságos tárgyalásait zúzta szét. Egyszerűen elviselhetetlen volt egy beszélgetés során és a tárgyalópartnerei nem bírták tovább, felálltak az asztaltól és elmentek" - tette hozzá az egykori közvetlen munkatárs.
Pamela Kerwin végül leszögezte: amikor Steve Jobs egy farmernadrágban és egy fekete pulóverben jelenik meg a termékbemutatókon, mint egy Messiás és eladja a készülékeket, akkor egy briliáns showman. Ilyenkor nem hátrány a nagy egója, egy showmesternek ugyanis szüksége van arra. Az élet mindenesetre az Apple első emberét igazolta, hiszen öt évvel ezelőtt a konszern 5 milliárd dollárt ért, ma pedig már több, mint 240 milliárd dollár a piaci kapitalizációja. Az ok egyszerű: Jobs minden ötletet felszívott magába, mint a szivacs és olyan emberekkel találkozott, mint Steven Spielberg, akik új világokat nyitottak meg előtte.
Kerwin úgy vélte: az első lépcsőfokot Jobs későbbi sikereihez alighanem a Pixar jelentette, minden olyan dologra ott lelt rá, amiből napjainkra az iTunes, az iPod és az iPad megvalósult.
